Lakáshitel felvételéhez a minimum önerőre mindig szükség van. A bank aki a lakáshitel összegét nyújtja számunkra, kíváncsi rá, hogy mennyi pénzt tudunk összespórolni, mi az az összeg amit adott jövedelem mellett félre tudunk tenni. Minden lakáshitel igénylés esetén a bank megvizsgálja, hogy az igénylőnek milyen az éppen aktuális vagyoni helyzete, és az alapján méri fel az adott ügyletnek a kockázatát, amihez a lakáshitel kamatát is igazítani fogják majd.
De miért is van erre szükség? Mivel a lakáshitelt is havi szinten kell fizetni, így gyakorlatilag “mindegy”, hogy a lakáshitel törlesztő részletét fizetjük, vagy azt a pénz minden hónapban betesszük a bankba kamatozni, a lényeg ugyan az: tudunk-e havi szinten félretenni? Mert ha nem, akkor hogyan lesz lehetőségünk a havi szinten esedékes lakáshitelt fizetni? Nos, erre kíváncsi a bank – méghozzá jogosan.
Önerő nélkül nincs lakáshitel
Önerőnek a bankok 10, de esetenként 25%-át is kérik felmutatni. Az önerő mértékét a és a típusát bankok szerződésbe is foglalják. Hiszen az önerő nem csak készpénz lehet, hanem ingatlan is, attól függetlenül, hogy mekkora jelzálog van vagy lesz rajta.
Maximum 3 ingatlant lehet bevonni egy lakáshitel igénylésébe. Ez az ingatlan lehet lakás, ház, nyaraló, üdülő, régi vagy új, vagy akár építési telek is, a lényeg, hogy forgalomképes legyen és lakóházzá legyen nyilvánítva, illetve az építési telek építésére alkalmas legyen, és arra alkalmas helyen álljon ahhoz. A lakáshitel szerződés kötésekor egy jelzálogszerződés is készül, melyet közjegyző előtt közokiratba kell foglalni úgy, mint a lakáshitel szerződést.