Lakáshitel szerződés bontást általában a bankok szokták kezdeményezni, méghozzá a legtöbbször azért, mert az ügyfelet nem tudták a lakáshitel fizetésére szinte egyáltalán rábírni, így a lakáshitelt fizető fél szerződést szegést követ el, innentől fogva pedig a bank megteheti, hogy adott idő után a lakáshitel szerződést felbontja, és a fennálló hitelösszeg ilyenkor egy összegben válik esedékessé.
Ha ezt az ügyfél 8 napon belül nem tudja befizetni, akkor a bank eladhatja külső követelés kezelő behajtó cégnek, és onnantól fogva az ügyfél nem a banknak, hanem a behajtó cégnek fog tartozni. Lakáshitel szerződés bontás manapság már csak akkor fordul elő, ha az ügyféllel a bank sehogy sem tud megállapodni – már pedig ez legtöbbször az nem együttműködő ügyfél hibája.
Mivel a banknak sem érdeke a szerződést bontani, így megpróbálja az ügyfélből a lehető legtöbb módon a hátralékot befizettetni különböző megállapodások lévén, de sajnos az a tapasztalat, hogy amíg az ügyfél nem érzékeli, hogy valóban elveheti a végrehajtó az ingó és ingatlan vagyonát, addig nemhogy a bankkal, de még a behajtó céggel sem hajlandó tárgyalni.
Az efféle struccpolitika a lehető legrosszabb, amit az ügyfél tehet, mert a késedelmi kamatok iszonyú magasra tudnak innentől fogva rúgni. A végrehajtó pedig általában már nem tárgyal, hanem viszi először az ingóságot, ami elég kellemetlen, ezért ezt megelőzendő mindenképpen érdemes a bankkal megállapodni még a lakáshitel szerződés felbontása előtt.